Az Index cikke a Tények alapján azt írta, a vérvétel eredménye kimutatta: a pécsi halálos áldozattal járó iskolai lövöldözés elkövetõje aznap nyugtatót, elõzõ nap pedig antidepresszánsokat vett be. A pszichiátriai kezelés és gyógyszerezés tényét Dr. Gábriel Róbert, a PTE rektora is megerősítette.
Nos, nem tudom hányan tudják, hogy az amerikai, hasonló iskolai lövöldözések, tömegmészárlások hátterében gyakran antidepresszáns szerek fogyasztása által kiváltott agresszió áll - pédául a Prozac lehetséges mellékatásai közül néhány: idegesség, agresszió, pszichózis, halluciniációk, ellenségesség, önpusztító magatartás, öngyilkosságra, erõszakra való hajlam. Ezeket a hatásokat pszichiáterek által felírt antidepresszáns gyógyszerek képesek kiváltani, egyébként normális emberekben is.
Ezek ismert tények, számos dokumentált esettel, még ha a pszichiátria próbálja is minden áron az asztal alá söpörni a kérdést és a tényeket. Külön weboldalak is létrejöttek az antidepresszánsokkal kapcsolatos horrortörténetek összegyûjtésére, például az ssristories.com, a drugawareness.org, és a cchr.org. Itt olvasható egy cikk a témában, itt egy másik, és itt egy harmadik. Az SSRI típusú antidepresszánsok és az erõszakos tömegmészárlások kapcsolatáról több megrázó dokumentumfilm és könyv is született, az egyik címe: "The Shooting Drugs - Prozac and its Generation Exposed". A cím azt hiszem magáért beszél, magyarra fordítva nagyjából úgy hangzana: "A lövöldözõs gyógyszerek". Idézet a könyv összefoglalójából:
"Az SSRI típusú gyógyszerek ténylegesen gyilkolásra késztetik az embereket, anélkül hogy megbánást éreznének, miközben gyakran mosolyogva mondják: 'Bocs, de ezt érdemled.' Ezt a szörnyû valóságot NEHÉZ elfogadni, különösen a média és azok számára, akik ezekbõl profitálnak."
Amikor meghallottam a pécsen történteket, rögtön arra gondoltam, hogy gyógyszerek állhatnak a háttérben, mivel igen hasonló az eset az amerikai iskolai mészárlásokhoz. Másnap jött is a bizonyosság: a híradások alapján az illetõ antidepresszáns szereket szedett, ahogyan sejtettem. Ezek a gyógyszerek könnyen felboríthatják egy eleve labilis ember pszichéjét (de még egy amúgy egészségesét is), és ha fegyverek vannak a közelben (ami az USA-ban mindennapos), akkor megtörténhet a szörnyûség.
Véleményem szerint a gyilkos is áldozat, mégpedig a pszichiátria áldozata, amely a beilleszkedési és személyes problémáit hatékony terápia helyett veszélyes mellékhatású, a problémát elfedő vagy tovább mélyítő gyógyszerek felírásával kezeli. A pszichiátria a problémák valós kezelése helyett többnyire inkább felír valami gyógyszert, amelynek hatásai, mellékhatásai és elvonási tüntetei akár rosszabbak is lehetnek, mint az eredeti probléma - ezt sajnos a saját családomon belül is megtapasztaltam. Így egy beilleszkedési zavarokkal küzdõ emberbõl csináltak egy gyilkost, akire most már azt is rá lehet fogni hogy skizofrén, és börtönben, szörnyû tudattal, és/vagy élete végéig tartó gyógyszeres kezelés alatt álló zombiként fogja leélni az életét. És akkor még nem beszéltem a halott áldozatról és családjáról...
Olyan gyógyszert felírni egy lõfegyverrel rendelkezõ embernek, amelynek dokumentált lehetséges mellékhatásai közé tartoznak az öngyilkosságra, gyilkosságra, erõszakra való hajlam? Persze errõl az orvosok mélyen hallgatnak, a recept felírásakor nem tájékoztatnak a lehetséges mellékhatásokról. Hiszen ki venne be egy olyan gyógyszert, aminek mellékhatása lehet "öngyilkosságra, agresszióra való hajlam"? 2004. óta az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal az összes antidepresszáns gyógyszer gyártóját kötelezi, hogy a tájékoztatón vastag keretben figyelmeztessen arra, hogy
a gyógyszer fokozza az öngyilkosság és agresszív viselkedés kockázatát.
Így a történtek egyik felelõsének a pszichiátriát tartom, amely nem képes a beilleszkedési, személyes- vagy pszichés problémákkal küszködõ embereket megfelelõen kezelni, a másik felelõs pedig az, aki lehetõvé tette, hogy az illetõ fegyvert tarthasson magánál. Úgy gondolom, ez egy intõ jel kéne hogy legyen mindannyiunk számára, és felhívja a figyelmet a pszichiátriai gyógyszerek mellékhatásaira, veszélyeire, a pszichiátria alkalmatlanságára. Kétszer is gondoljuk meg, mielõtt feliratunk egy valójában ismeretlen hatásmechanizmusú, eltitkolt mellékhatású, meghamisított kutatási eredmények alapján piacra dobott, esetenként súlyos elvonási tüneteket produkáló, viselkedési zavarokat okozó, ellenben a gyártónak nagy profitot hozó "boldogságpirulát" a pszichiáterrel. Ugyanis vannak más módszerek is a problémák kezelésére.
És ne feledjük: pisztoly helyett húsklopfolóval is lehet embert ölni.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Miért? 2009.11.28. 16:18:06
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Loop · http://www.autostat.hu/ujdonsagok 2009.11.28. 11:32:41
reality check 2009.11.28. 15:04:48
Sajnos ez sok esetben hazugság. Elmondom hogy mûködik a dolog: bekerül az illetõ a pszichiátriára ilyen-olyan tünetekkel. Teletömik antipszichotikus gyógyszerekkel, amik hosszú távon felborítják az agy dopaminrendszerét. Mellékhatásaik, elvonási tüneteik éppen olyanok, mint az eredeti ok, amire felírják õket (hallucináció, pszichózis, mánia, stb.)
Tegyük fel, az illetõ abbahagyja vagy csökkenti a gyógyszer szedését. Ekkor elõjönnek a durva gyógyszermellékhatások, az illetõ látszólag "bekattan", visszakerül a pszichiátriára. Ott ezt úgy diagnosztizálják, hogy "visszajött a betegsége", ezért újabb, erõsebb gyógyszereket írnak fel neki, további mellékhatásokkal, amitõl ördögi körré válik a dolog, mint a drogfüggõség. Rásütik a "gyógyíthatatlan beteg" címkét, elmondják hogy élete végéig gyógyszert kell szednie, akár még le is százalékolják. A gyógyszerek mellékhatásaként (a dopaminrendszer károsodása miatt) akár parkinson kór-szerû idegrángásos tünetek is kialakulhatnak nála, amely megbélyegzi a személyes kapcsolatait, társadalmi helyzetét.
És mit mondanak az önsegítõ szervezetek (theicarusproject.net, www.mind.org.uk)? Azt, hogy az ilyen diagnózist kapott, ezzel egy életre megbélyegzett emberek egy jó része képes volt akár önszántából, akár orvosi segítséggel leszokni a gyógyszerekrõl, és azóta problémamentesen él, annak ellenére hogy "gyógyíthatlatlan beteg"-ként diagnosztizálták. Szakmai körökben is idõrõl idõre megkérdõjelezik az antipszichotikus gyógyszerek hatékonyságát, és javasolják alternatív terápiák alkalmazását, illetve a gyógyszerkezeltek fokozatos leszoktatását (például ezt teszi folyamatosan Szendi Gábor). Sajnos ez a valóság, a gyógyszeripar számára az ideális beteg a "gyógyíthatatlan beteg", mivel élete végéig fogja hozni a profitot a gyószervásárlásával...
"valószínuleg ennek ki kellett derülnie a gyógyszert felíró pszichiáter számára is a pszichológussal való konzultációból. na az is lehet, hogy ez elmaradt."
Jól látod, ez a másik probléma: a pszichiáterek gyakran 5-10 perc diagnózis után írják fel a receptet és küldik haza a pácienst, bárminemû érdemleges terápia nélkül. A jelenség globális, nem csak hazánkat érinti.
Altis 2009.11.28. 20:52:26
Valódi segitséget a pszichiáterek számomra nem nyújtottak....
Csak a "spirituális pszichológia, az pedig rendszeresen folytatva nagyon drága, nincs tb. támogatás..... hihetetlen sokat szenvedtem, és fizettem/fizetek a gyógyulásért, még nem gyógyultam meg....
Most értek meg sok mindent....
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2009.11.28. 21:07:15
Láttatok már psychotikus beteget? Én 25 éve dolgozom velük, van némi tapasztalatom az ügyben
Ennyi hülyeséget ritkán hordanak össza a psychosisról és a gyógyszerekről.
Hogy miért kapott fegyverviselési engedélyt azt nem tudom. Valószinüleg nem az adta ki az engedélyt aki kezelte. A kedves beteg meg nyilván elhalgatta hogy kezelik. Ha lenne tisztességes számitógépes betegkövetö rendszer akkor kissebb eséllyel fordulhatnának elő ilyen hibák. Bár azt is számításba kell venni, hogy van ugye orvosi titoktartás is. Biztos hogy helyre kell tenni a dolgokat, mert hogy most nincs rend az biztos. Csakhogy a kérdés sokkal összetettebb mint gondolnátok. És ezek a pocskondiázott gyógyszerek sokszor életet mentenek.
Bennem az a kérdés merült fel, hogy miért nem léptek a fiú szülei.Ők az a közös pont akik a betegségről és fegyverről is tudhattak.
Altis 2009.11.28. 21:23:21
szenvedett ilyen betegségekben, és szedett ilyen gyógyszereket?
én igen...
reality check 2009.11.29. 01:20:38
Igen, láttam már "pszichotikus" beteget, a családomban. Akirõl késõbb kiderült, hogy az egyszeri öngyilkossági kísérlete a rossz párkapcsolata miatti kilátástalanságból eredt, amelyet valószínûleg párkapcsolati terápiával vagy válással kellett volna orvosolni, de azokban az idõkben még máshogy mentek a dolgok.
igy került a pszichiátria karmai közé. Eredmény: soha senki nem kérdezte, nem tudta, hogy miért is akart öngyilkos lenni, helyette telegyógyszerezték, amitõl hallucinált, folyamatosan hangokat hallott. Késõbb leszázalékolták, rokkantnyugdíjas lett, és 30 éven át tömték belé az antipszichotikus gyógyszereket, nyugtatókat, ahelyett hogy bárki is ténylegesen foglalkozott volna azzal, mi is volt a baja.
Amikor megpróbálta elhagyni a gyógyszereket, szörnyû elvonási tünetei lettek: hallucinált, ismét hangokat hallott, paranoid lett, azt hitte, a fia meghalt, nem tudott aludni, hetekig nem evett. Visszakerült a pszichiátriára, a tüneteit természetesen a "betegség" tüneteinek, és nem pedig a gyógyszerek elvonási tüneteinek tekintettek. Eredmény: újabb Haloperidol injekciók, még több felírt gyógyszer, és a mondat: "élete végéig gyógyszereket kell szednie". Az alaptünetek összemosódnak gyógyszermellékhatásokkal, elvonási tünetekkel - ördögi kör, amelybõl szinte lehetetlen kikerülni.
Egy begyógyzerezett, megbélyegzett, letompult zombiként leélt élet, mindezt azért, mert a férjével való kapcsolatból harminc évvel ezelõtt nem látott más kiutat, csak az öngyilkosságot.
Szendi Gábor honlapján (www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu/) számos hasonló történet olvasható, és több személyes beszámoló említi pontosan azokat az antidepresszánsok hatására létrejövõ szuicid, illetve agresszív érzéseket, amelyekrõl ebben a cikkben írtam. Ha a személyes tapasztalatok ezt igazolják, akkor mindezt nem nevezném "hülyeségnek".
Megkérdezném, ott, ahol te pszichotikus betegekkel dolgozol, ti foglalkoztok azzal, mi is az illetõ tényleges problémája? Vagy pedig ott is automatikusan kapja a Haloperidolt, Risperidone-t és társait, ahogyan azt "szokás"?
reality check 2009.11.29. 03:35:00
www.youtube.com/watch?v=OyPuE314SDQ
Számomra nem meglepő módon pontosan ugyanazokat magyarázza el, mint amiket ebben a blogbejegyzésben leírtam. Szóval talán nem hülyeség...
nagyon szomorú 2009.11.29. 07:57:27
Altis 2009.11.29. 20:59:03
mondott néhány szerzőt, akik nevét nem tudtam megjegyezni se...(ő is irt fel gyógyszert)
azóta sem jártam nála.....
subabubba 2009.11.29. 23:55:02
Én sem vagyok lelkes gyógyszerpárti, jó lenne, ha mindenki tudna pszichoterápiát kapni, de ez nem lehetséges. A gyógyszereknek van mellékhatásuk, de az emberek nem a gyógyszerek miatt lesznek rosszul, legfeljebb nem segít rajtuk. Ahogyan az a szekta sem, aki az egyik barátomból 7 millió Ft-ot sajtolt ki képzésekre és ő is csak akkor kapott észhez, amikor az egyik rendtársa öngyilkos akart lenni a Szcientológia miatt.
reality check 2009.11.30. 02:41:35
Nem vagyok szcientológus, és szerencsére semmi közöm hozzájuk. Hozzád hasonlóan gusztustalan pénzéhes agymosó szektának tartom őket. Egyedüli érdemük számomra az, hogy aktívan támadják a pszichiátriát.
Viszont nem csak a szcientológusok vélekednek így pszichiátriáról és az antidepresszánsokról - a többi hivatkozott oldalhoz például semmi közük. Tehát ne ess abba a hitbe, hogy aki elítéli az értelmetlen gyógyszeres kezelést, az csak szcientológus lehet.
Egyébként jóval kevesebben szenvednek tőlük mint a pszichiátriától - a felmérések alapján csak néhány tízezer tagjuk van, és az is csökkenőben, valszeg mert az internet korában elég nyilvánosságot kap, hogy egy agymosó pénzlehúzó szekta. Ezzel szemben csak az USA-ban vagy 30 millió ember kap pszichiátriai gyógyszereket....
Altis 2009.11.30. 20:31:42
ezt a mondatodat szeretném kiegészíteni:
"de az emberek nem a gyógyszerek miatt lesznek rosszul, legfeljebb nem segít rajtuk". az én személyes tapasztalatom az volt, - mint irtam - hogy a gyógyszer "jó" - tehát amig szedtem, tényleg jobban éreztem magam, segített! - de amikor abbahagytam, az borzalmas volt. Pedig morzsákat törtem le a tablettából, egy hétig tartott a csökkentés, és mégis. Illetve, jobban voltam, de mégis a mellékhatások miatt állitotta le a pszichiáter (teljesen leállt a szex).
Tehát részben csábos a gyógyszer, de a problémát nem oldja fel. És minden gyógyszerről állitják, hogy nem okoz függőséget! nekem mindegyik okozott!
Többnyire szociális és kommunikációs problémákkal kerülnek be az emberek a pszichiátriára, ehhez a gyógyszer csak segédeszköz lehetne csak.
én pl. migrénnel!....
a pécsi tragédia hireinek olvasása közben kerültem ide, és bizony összeállt bennem egy általános kép: a diákok nagyon erős elvárás-megfelelés rendszerben élnek: szülő-iskola-barátok-média - reklám .....hatalmas stresszt eredményez. És nem biztos, hogy lesz állása....
A középiskolások jelentős része szed vagy szív valamit a témazáró dolgozatok előtt, relative sok az alkoholista, drogos egyetemista...sápadtan remegnek, súlyos kommuniációs és identitás-zavarokkal, krónikus betegen, stb....
reality check 2009.11.30. 21:25:18
És természetesen arról sem szólnak elõre az orvosok, hogy a szexuális életedet nagy eséllyel tropára fogja tenni. Aminek következtében házasságok mennek tönkre... Nem is értem, miért hívják ezeket a gyógyszereket "antidepresszánsoknak"; attól kéne boldognak lenned hogy impotens lettél, semmi kedved a szexhez?
Az egy hétig tartó gyógyszercsökkentés nagyon rövid idõ! Külföldi fórumokon azt javasolják, hetente-kéthetente 10%-kkal csökkentsd az adagot! így hetekbe, hónapokba telik a leszokás, de nagymértékben minimalizálja az elvonási tüneteket.
Persze errõl semelyik orvos nem tájékoztat, sem elõre, sem leszokáskor... sõt, ha le akarsz szokni, nemhogy tényleges segítséget nem ad hozzá, de sok esetben nem is támogatja, sõt, ellenzi (és természetesen újabb gyógyszeradagokat írna fel neked). Ha egyszer a kezeik közé kerülsz, nehéz szabadulni tõlük...
Altis 2009.11.30. 21:39:52
... a Prozac leállítása után kaptam valamit, amitől iszonyú állapotba kerültem. Kiderült, hogy 4szeres adagot irt fel, aminek a mellékhatásaira újabb gyógyszert akart felírni, de otthagytam....
Sajnos évekkel később egy kisebb"agyi esemény" miatt újra orvosi segítségre volt szükségem, de csak félévig szedtem rexetint....szörnyű volt utána, de már szabad vagyok!!!!
még nem vagyok teljesen egészséges, de már majdnem!!!!
elképesztő mennyiségű ismeretet tanulunk,
a világról szinte mindent, önmagunkról szinte semmit....és nézd meg: önpusztító civilizáció, önpusztító emberek....tragédiák sorozata....
reality check 2009.11.30. 21:58:03
A civilizáció sajnos egyre inkább a vesztébe halad. Ezt a blogot pont azért indítottam, mert számos dolog történik a világban, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni.
Sajnálom amiken keresztülmentél, sajnos a tapasztalatod "tipikusnak" mondható. Sok sikert a boldogsághoz, és a legfontosabb, hogy bízzál magadban! Mert az orvosok közül kevésre számíthatunk.
Altis 2009.11.30. 22:19:19
hasonlók a szándékaink.....
Altis 2009.12.05. 09:14:46
reality check 2009.12.15. 15:59:01
index.hu/bulvar/2009/12/15/pszichiatrian_kezeltek_a_machetes_gyilkost/
Altis 2009.12.19. 20:36:57
őszinte szeretettel,
"Altis"
tehetetlen75 2010.04.10. 10:23:51
reality check 2010.04.10. 10:55:14
Először is: az elvonási tüneteid el fognak múlni! Az agyad lassan alkalmazkodni fog a megváltozott körülményekhez, hogy pontosan mennyi időbe telik mindez, nehéz megmondanom, pláne úgy, hogy mellette abbahagytál egy antidepresszánst is. Napokba, hetekbe telhet. A legjobb az lenne, ha ezeket szépen fokozatosan hagynád el, hetente csökkentve kicsivel az adagot. Így minden elvonási tünet sokkal enyhébb és mérsékeltebb lenne, a remegés, a nyugtalanság és a pánik is.
Az elvonási tüneteket pedig legjobb lenne nem egy másik gyógyszerrel (Rivotril) kezelni, hiszen annak ugyanúgy elvonási tünetei lesznek. De valamiért a dokik ezt előszeretettel teszik.
Szóval, én a helyedben szép fokozatosan csökkenteném a gyógyszerek adagját, az altatót talán 1-2 hét alatt, a rexetint pedig inkább hónapok alatt hagynám el, közben figyelve a megjelenő tüneteket. Célszerűbb egyszerre csak egy gyógyszert elhagyni, így a kettő elvonási tünetei nem keverednek!!
Esetleg próbálj meg este altatóteát inni (gyógynövényboltokban kapható), talán az segít valamennyit.
Micsoda? 2011.03.25. 12:27:07
Ennyi badarságot és hozzá nemértő kommentárt még nem láttam!!
Úgy éreztem a hozzászólók azt hiszik a "boldogság" pirulák piacáról van szó!
Ilyen nincs!!!!
Nincs boldogság pirula! Sem vigyorbogyó! Sem olyan gyógyszer, ami hipp-hopp rendbe tesz!
Orvosi felügyelet melletti terápia van. Valamikor több hónap kell, amíg a megfelelő gyógyszert vagy gyógyszer kombinációt megtalálják és belövik az adagot!
Ez nem fájdalomcsillapító! Óvatosan kell beállítani és önmagában ez nem elég.
Mellé kellenek a terápiák! Összetett a dolog és nem olyan egyszerű, hogy felírnak egy tablettát, beveszem és már van önbizalmam, jó az önértékelésem van késztetésem!
Érdemes lenne utánajárni a dolgok legmélyének is!!!!!!!
Micsoda? 2011.03.25. 12:28:51
A Rivotril nem antidepresszáns. Nem helyettesíthető vele! :-(
reality check 2011.03.25. 12:35:07
Pontosan ahogy írod, egy antidepresszáns "önmagában nem elég", és terápia kéne mellé (vagy inkább helyette).
Viszont sajnos a gyakorlat azt mutatja (környezetemben azt látom), hogy az orvos nem kínál semmiféle terápiát: bemegy a páciens, felírja a "boldogságpirulát" aztán viszontlátásra. Sajnos ez a valóság!
És ennek van egy nagyon ésszerû magyarázata is: egyszerûen anyagilag nem éri meg, ha a páciens meggyógyul, mert abból nincs pénz. A gyógyszergyárnak abból van profitja, ha ehelyett függövé válsz egy gyógyszertõl, amit folyamatosan (akár életed végéig) szedsz. A gyógyszeripar az egyik leghatalmasabb iparág, hatalmas piaccal - nekik pont így a jó, ha minél többen szedik a "csodapirulát", de nem gyógyulnak meg tõle. Ez annál több profit a gyártónak.
"A Rivotril nem antidepresszáns. Nem helyettesítheto vele! :-("
Így van. Tudtommal senki nem állította hogy az, vagy hogy helyettesíthetõ lenne vele.
evicka 2012.12.10. 10:21:29
Noname Watanabe 2013.07.25. 09:44:18
Nekem szorongásos zavarom van, két havonta, kábé fél percre látom a kezelőorvost, amíg felírja nekem a Rexetint. Mikor a nővér beszedi a TAj-kártyákat, és az ember bátorkodik megemlíteni, hogy nem csak gyógyszer kéne neki, hanem esetleg beszélni is szeretne az állapotáról, úgy néznek rá, mintha piócát kérne a patikában.
Szedem ezt a szar rexetint, kábé annyit érek el vele, hogy letompít. Ezt lehet eufemisztikusan az életminőség javulásának nevezni, de a baj gyökerét rohadtul nem kezeli. Ha megpróbálom elhagyni a rexetint, jönnek az elvonási tünetek: szédülés, hányinger, mozgáskoordinációs zavarok.
eemmii 2015.06.08. 15:14:14